KRS: a Kúria új döntése munkahelyi balesetről és kártérítésről
Új kúriai döntés született a munkáltatók ellenőrzési köre és a kárenyhítési kötelezettsége tekintetében – hívták fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői. Érdekel>>>
Százmilliárdos iparág a kiszolgáltatott melósok kölcsönzése
Másfél évtized alatt több százmilliárd forintos iparággá duzzadt itthon a munkaerő-kölcsönzés, már több mint 150 ezren dolgoznak lízingelt munkásként. Érdekel>>>
2019. január 1-től megváltoztak egyes részei a munkavédelmi törvénynek.
A legfontosabb változások a munkavédelmi képviselőket, a távmunkát, a munkabaleseteket, a szabványok alkalmazását és a munkavédelmi ellenőrzéseket érintik.
A munkavédelmi képviselő jogköre bővült az elmúlt időszakhoz képest, amely még nagyobb teret ad a biztonságos munkakörnyezet megteremtésében. A munkáltatónak még a döntése előtt tájékoztatnia kell a munkavédelmi képviselőket, ha az adott technológiai változás vagy intézkedés kihat a dolgozók egészségére és biztonságára. A munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában a képviselő most már nem csak az arra jogosult személy kezdeményezésére, hanem saját döntése alapján is közreműködhet, ha betartja az adatvédelmi előírásokat. Az új rendelkezések egyúttal azt is kimondják, hogy a munkavédelmi képviselők nem akadályozhatók jogaik gyakorlásában. A munkáltatónak eddig is támogatnia kellett a munkavédelmi képviselők megfelelő oktatását. Ez nem volt más, mint a megválasztást követő egy éven belül legalább egy 16 órás képzésen, ezt követően pedig legalább egy 8 órás képzésen történő részvétel lehetősége. A változás az, hogy ez az oktatás most már csak a felnőttképzésről szóló törvény szerinti kereteken belül szerveződhet, így egy házi, 1-2 napos tréning már nem tekinthető hivatalos munkavédelmi képviselő oktatásnak. Egy adott képviselő újraválasztása esetén elegendő annak egy 8 órás képzésen részt vennie. Távmunka esetén még konkrétabbak az előírások a munkáltató által biztosított munkaeszközre vonatkozóan. A munkaeszköz biztonságos állapotának fenntartása most már egyértelműen a munkavállaló kötelessége. A munkahely fogalmát is tovább konkretizálja a jogszabály, hiszen távmunka során bekövetkezett balesetek vizsgálatánál korábban vitatható volt a helyszín kapcsolódása a munkavégzéshez. A módosítás alapján munkahelynek minősül a munkaszerződésben a felek által meghatározott helyiség, ahol a munkavállaló az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel rendszeresen a munkáját végzi. A munkavállalók továbbra is kötelesek biztosítani a munkavédelmi szakember részére a belépést munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére, de csak a kockázatértékelés elvégzése, a balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából. Fontos munkajogi módosítás az, hogy a munkaszerződést a felek egyező akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól, ha ennek tényleges tartalma szerint munkaviszony jött létre. A balesetek tekintetében is hozott némi változást a módosítás. Korábban csak akkor tekinthettünk munkabalesetnek egy közlekedés során bekövetkezett eseményt, ha az a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Mivel több cég egyéb speciális megállapodás alapján (pl. kulcsos autó) biztosít gépjárművet munkavállalóik részére, most már ez a forma is a jogszabály részét képezi. Ez azt jelenti, hogy ebből a szempontból a sérülés munkabalesetnek tekinthető. A szabványok alkalmazását érintően az új jogszabály még egzaktabban fogalmaz. Míg tavaly lehetőség volt egy szabványhoz képest eltérő, de azzal egyenértékű megoldást alkalmazni, most már a teljes egészében magyar nyelvű munkavédelmi tartalmú nemzeti szabványoknak szükséges megfelelni. A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Bizottsága január 1-től az Országos Munkavédelmi Bizottság néven működik tovább, ennek megfelelően a törvénybéli hivatkozások is módosításra kerültek. Módosul továbbá a hatóság ellenőrzési tapasztalatairól és a munkabalesetek alakulásáról szóló beszámolói kötelezettség: a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek 60 napon belül közzé kell tennie a legfrissebb jelentést. 2019-től a hatóság több helyen is az elektronikus kommunikációs platformokat (pl. saját honlapját) részesíti előnyben.
